Laposférgek

Lapos férgek. Típusú lapos férgek - Laposférgek

Tartalom

Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll. Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél — mint szerv — jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki.

lapos férgek

Az evolúció során a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket lapos férgek állatokat ősszájúaknak nevezzük; ebbe a csoportba tartoznak a laposférgek is.

lapos férgek

A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél petefészekrák usmle, hanem új helyen — általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük róluk később írunk. A fentebb leírtak alapján a laposférgek szövetekkel, szervekkel, testüreggel rendelkező ősszájú állatok.

Laposférgek

A laposférgek törzsébe három osztály sorolható: az örvényférgek, a szívóférgek mételyek és a galandférgek. Az egynyílású bélcsatortán történik a táplálék felvétele és a lapos férgek leadása is.

Lapos féreg, Laposférgek — Wikipédia Teljes szövegű keresés Lapos kövek alján… Hol találkozhatunk kint, a szabad természetben laposférgekkel? Természetesen vizekben. Bár valószínű, hogy a laposférgek is eredetileg tengeri állatok, a legtöbb ősi jelleget megőrzött csoportjuk, az örvényférgek Turbellaria osztály számos faja édesvízi. Legismertebb örvényférgeink az ún.

A bélcsatorna szétágazó, minden sejthez közel viszi a tápanyagokat, így az anyagszállítást is elvégzi. Nincs külön légzőszervük, így szervezetükbe diffúzióval kerül be az oxigén, ugyanígy távozik a szén-dioxid.

Mivel a tápanyagokat a béledényrendszer egészen a sejtek közelébe juttatja, a légzési gázok pedig diffúzióval jutnak be és ki a laposférgek szervezetébe, így nincs szükségük keringési szervrendszerre.

lapos férgek

A nem élősködő, szabadon mozgó laposférgek például az örvényférgek a vizek aljzatain mászkálnak vagy úsznak, ezért először a feji végüket érik ingerek a környezetükből, ennek következtében az idegsejtek nem egyenletes elosztásban vannak a laposférgekben, hanem elöl — a feji végükön — csoportosulnak, úgynevezett dúcokat alkotnak. A feji részen található két dúcot haránt irányú kötegek kapcsolják össze, és ezekből egy hosszanti idegköteg lép ki.

lapos férgek

A laposféreg testfelépítése forrás: sulinet. Az örvényférgek kedvező körülmények között kettéosztódással ivartalanul szaporodnak, mely során az állat a közepe táján kettéfűződik, majd mindkét rész kiegészül, ebből következik, hogy nagy regenerációs képességgel rendelkeznek.

Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik. Testüregük nincs. Testük kétoldalian részarányos. Az aktív úszás, a mászás az érzékszervek, fejlettebb idegrendszer, koordináció létrejöttét feltételezi.

Kísérletekkel bizonyították, hogy egy planária a testének századnyi töredékéből is képes kiegészülni. Kedvezőtlenebb körülmények között ivarosan szaporodnak, hímnősek, a megtermékenyítés kölcsönösen zajlik.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég. A kétoldali szimmetria számos előnnyel és következménnyel jár.

A hazánkban élő laposférgek példafajait a 7.