Paraziták juhokban
Tartalom
Juh állomány paraziták Dr. Merényi László Hazai viszonylatban közel tenyészetben kb. A legkevesebb tenyészet és anyajuh Vas megyében van.
Paraziták juhokban
A juhtartás nagyrészt extenzív módon, legeltetésre alapozva történik. Ez a tartási forma jelentõsen befolyásolja az állományok egészségi, különösen parazitológiai állapotát.
- Paraziták juhokban Nyelőcsőférgesség - csak egyszerűen mi az emberi papilloma vírus Paraziták juhokban bőrféreg tumoros herén akitől a korbácsféreg továbbadódik Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A kergekór vagy kergeség görög eredetű tudományos nevén coenurosis főként a fiatal juhokszórványosan egyéb kérődző állatok paraziták által előidézett központi idegrendszeri betegsége.
- Paraziták juhokban - Hol találhatom meg a kenet eredményeit?
- Paraziták juhokban bőrféreg tumoros herén akitől a korbácsféreg továbbadódik Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A kergekór vagy kergeség görög eredetű tudományos nevén coenurosis főként a fiatal juhokszórványosan egyéb kérődző állatok paraziták által előidézett központi idegrendszeri betegsége.
- Juh betegségek A szervezetet károsító külső vagy belső tényező k hatására alakulnak ki, amelyek lehetnek fertőző és nem fertőző eredetűek.
- Juh- és kecsketenyésztés | Digitális Tankönyvtár
- Juhállományok általános állategészségügye - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
- Laposférgek fajta név
A juhokban — hasonlóan más állatfajokhoz — az egysejtûektõl a magasabb rendû ízeltlábúakig mindenféle parazita elõfordulhat. Vannak közvetlen fejlõdésûek és olyanok, amelyek a teljes kifejlõdésükhöz, a fertõzõképességük eléréséhez köztigazdát igényelnek. Az élõsködõk közül csak azokkal foglalkozunk, amelyek gyakran fordulnak elõ, illetve valamilyen oknál fogva fontosak.
A parazitás betegségek jellemzõi A parazitás betegségekre általában az a jellemzõ, hogy az enyhe vagy közepes erõsségû fertõzés nem jár feltûnõ klinikai tünetekkel. Megfelelõ vizsgálat elvégzése nélkül nem is lehet tudni egy állatról állományrólhogy hordoz-e magában vagy magán valamilyen élõsködõt. Az élõsködés részint általános, részint pedig helyi káros hatást fejt ki.
Ennek jellege függ az élõsködõ fajától, számától, az invázió és a megtelepedés helyétõl, a megtámadott szervezet, szerv vagy szövet reakcióképességétõl és az állat érzékenységétõl, általános ellenálló képességétõl. A fiatal állatok általában fogékonyabbak a parazitózisokkal szemben, mivel a természetes és a speciális korábbi enyhe fertõzés hatására kialakuló ellenálló képesség hiányzik a szervezetükbõl. Az élõsködés hatása a gazdára nézve lehet közvetlen és következményes Az emésztõszervben élõ paraziták közvetlen kártétele a táplálékelvonás.
Ennek az eredménye a fejlõdésben való lemaradás, gyengébb súlygyarapodás, kisebb súlyú, fejletlenebb utódok születése, a tejtermelés csökkenése stb. Egyes paraziták a táplálékelvonással fontos vitaminok hiányát idézik elõ, ami a szervezet normális mûködését gátolja meg. A galandférgek pl.
A hólyagok növekedésével erõsödõ nyomás a szerv szöveteit elsorvasztja. A paraziták jelentõs része a gazdaszervezet számára toxikus anyagokat vedlési folyadék, anyagcseretermék bocsát ki, másoknak szúnyog, kullancs a nyálában vannak toxinok.
A toxikus hatás az élõsködõ faja szerint más és más lehet: például a hemolitikus toxinok Babesia hatására a vörösvértestek szétesnek. A paraziták jelenlétének következtében kialakuló szövetszaporulat a következményes vagy közvetett hatások közé sorolandó.
PARAZITÁK AMIKTŐL NEM JUTSZ SZÓHOZ!!
Ilyen pl. A megtámadott szervezet reakciója a gyulladás megjelenése.
A gyulladás kialakulása során az élõsködõ körül olyan sejtek jelennek meg, amelyek az élõsködõ ártalmatlanná tételét célozzák, a véráramban pedig speciális fehérvérsejtek eozinofil granulociták jelennek meg paraziták juhokban számban. Ezek megnövekedett számát nem csak parazitózis esetén tapasztalhatjuk, de parazitózis esetén mindig jellemzõ. A rühatkák Psoroptes ovis szúrásai következtében megvastagodó bõr is a gyulladás miatt alakul ki.
Rühösség esetén a szervezet természetesen nem a kórokozó demarkálásával próbál védekezni. A juhállományok parazitológiai helyzete A tapasztalatok alapján egy-egy állományban rendszerint nem egy, hanem többféle élõsködõ fordul elõ.
Ugyanez érvényes az állomány egyes egyedeire is. Fontosabb belsõ élõsködõk A kokcidiumokkal a májusi számban már foglalkoztunk. Hasonlóan gyakran lehet kimutatni egy májban élõsködõ mételyt Dicrocoelium dendriticumvalamint a gyomorban és a bélcsatornában élõsködõ fonálféreg fajokat Trichostrongylidae.
A közönséges májmétely Fasciola hepatica és a bendõben élõsködõ mételyfajok Paramphistomidae speciális, ún. A száraz legelõkön tartott állományokban gyakran fordul elõ a juhok galandférgessége monieziózis.
Ez a betegség fõleg az elõször legelõre került fiatal bárányoknál okozhat akár elhullást paraziták juhokban. A szárazföldi köztigazda csigák tartják fönn a legelõ kis tüdõférgek lárvái okozta fertõzõdés lehetõségét.
Mivel ezeknek a fajoknak a fejlõdése részben a legelõn történik, így a legeltetett állományok a szakszerû gyógykezelés ellenére minden évben újra tudnak fertõzõdni, tehát a gyógykezelést minden évben célszerû megismételni.
Paraziták juhokban
A juhok különféle szerveiben találhatók olyan parazita fejlõdési-alakok, amelyeknek a juhok nem végleges- hanem köztes gazdái a parazita végleges kifejlõdéséhez feltétlenül paraziták juhokban gazda. Ezek lehetnek egysejtûek Sarcocystis fajokamelyek kutyától vagy macskától származnak, valamint soksejtûek, mint pl.
Szerkesztőség A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek. Ezek a megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést, de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az állatok életteljesítményét. A legtöbb belső élősködő a szarvasmarha- juh- és kecskeállományokra egyaránt veszélyt jelent, de vannak úgynevezett fajspecifikus paraziták, melyek csak egy fajban okoznak betegséget, termeléscsökkenést.
Ezekben az esetekben a helyes eljárás az, hogy a végleges gazdaállatot kell megfelelõ gyógykezelésben részesíteni, ill. Fontosabb külsõ élõsködõk A külsõ élõsködõk fejlõdésük, életmódjuk és kártételük jellege valamint az ellenük való védekezés módja miatt is sok szempontból eltérnek a belsõ parazitáktól. Ezek a magasabb rendû élõlények vagy a teljes életüket a gazdaállaton töltik vagy csak táplálkozás, ill. Egyes fajok vérszívásuk paraziták juhokban alacsonyabb rendû belsõ élõsködõket hpv pozitív nyelvrák be a gazdaállatba.
Juhoknál különös jelentõsége van a rühösséget leggyakrabban elõidézõ Psoroptes ovis atkának. A pókszerû, apró ízeltlábú által okozott fertõzés állategészségügyi szempontból bejelentési kötelezettség alá tartozik, tehát szigorú elõírások szerint kell a megbetegedett állatokat kezelni, ill.
A kérődzők belső parazitáinak gazdasági kártétele
Az évtizedek óta évente rendszeresen elvégzett, kötelezõen elõírt gyógykezelések hatására a rühösségi esetek elõfordulásának száma jelentõsen csökkent. A gyógykezelést hosszú ideig fürösztés formájában lehetett csak elvégezni. Ma már olyan modern gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, amelyeket injekció formájában lehet alkalmazni.
Ez azért elõnyös, mert minden állat egyedileg kapja meg a szükséges gyógyszeradagot, tehát a gyógykezelés sikere biztosított. További elõnye, hogy az egyszerû beavatkozás nem töri az állatokat, nem fejt ki káros toxikus hatást a kezelést végzõ és a segédkezõ személyzet szervezetére és a környezetet paraziták juhokban szennyezi.
A rühösség ellen injekciós formában alkalmazható gyógyszerek hatóanyagai az ún. Az alapvegyületet egy mikrogomba fermentátumának tisztításával állítják elõ, majd ehhez különféle paraziták juhokban kapcsolnak. Az atomcsoportok minõsége más-más tulajdonsággal ruházza fel a hatóanyagot.
Egy szerencsés mutáció következtében a szervezetbõl lassan kiürülõ, hosszú hatékony vérszintet biztosító anyagot doramectin sikerült elõállítani.
Juhállományok általános állategészségügye
Ezzel a hatóanyaggal jelentõsen leegyszerûsödik a rühösség elleni védekezés végrehajtása és így felmerült a hazai juhállomány rühösségtõl való mentesítésének lehetõsége is, ami a magyar juhtenyésztésnek az európai országokkal szembeni versenyképességét és a bárányexport hosszú távú lehetõségét biztosíthatja.
A mentesítésre irányuló törekvés az ország keleti megyéiben harmadik éve folyik bíztató eredményekkel.
További elõnye a makrociklikus laktonoknak az, hogy nem csak a testnedvekkel táplálkozó külsõ élõsködõk ellen lehet használni, hanem a gyomor-bélcsatornában és a légzõszervekben élõsködõ fonálférgek belsõ paraziták ellen is tökéletes hatékonyságúak.
Ez az elõnyös tulaj-donság lehetõvé teszi, hogy egyetlen beavatkozással több gazdasági és egészségügyi kártétele miatt fontos parazitacsoport ellen egyszerre tudunk hatékonyan védekezni.
Az eddigieket összefoglalva arra a következtetésre jutunk, hogy a legelõre alapozott, természetes környezetben, extenzíven tartott juhokban a rendszeres gyógykezelés ellenére is minden évben számolni kell a paraziták által okozott fertõzéssel, megbetegedéssel.
Ez azt is jelenti, hogy a genetikai képesség szerint lehetséges termelési szaporodásbiológiai, testtömeg-gyarapodási stb. A gyógykezelések egy részét lehetõség szerint a modern injekciós készítményekkel célszerû elvégezni, mert így egy beavatkozással több parazita ellen is fel tudunk lépni. A juhágazat versenyképességének biztosítása végett törekedni kell az ország juhászatainak rühösségtõl való mentességének elérésére.