Áttétes rák életideje. Áttétes rák életideje
Tartalom
Tüdőrák és a pallatív kezelés
Az elzáródás mögött felhalmozódó és pangó folyadék felülfertőződhet és pneumóniát tüdőgyulladás eredményezhet. A sérülékeny daganatok mechanikai behatásra megrepedhetnek, és a belőlük elfolyó vér komplikációkat válthat ki vérköpés, haemothorax, halál.
A tumor továbbá összenyomhatja a mediasztinumban futó felső üres visszeret vena cava superior is, vena cava superior szindrómát okozva. Kiváltó okok[ szerkesztés ] A tüdőrák és a legtöbb rák kialakulását, megjelenését több tényező indukálhatja, mint például carcinogének ideértve a dohányfüstben lévő káros anyagotvirális infekció és ionizáló sugárzás. Az előbb felsorolt tényezőknek kitett szövetben tüdőrák esetében a bronchus epitheliuma a sejtek DNS -e károsodik.
Minél nagyobb a károsodás, és minél több sejt szenved elváltozást, annál nagyobb a daganat kialakulásának esélye. A dohányfüst a tüdőrákot indukáló tényezők legfontosabbika.
Az emlőrák kezelési lehetőségei
Ilyen például a nitrózamina benzopirén és a radioaktív radon gáz. Mindemellett a dohányban lévő nikotin csökkenti az immunrendszer válaszát a daganatos sejtburjánzásra.
Hogyan lehet felismerni a nemi szemölcsöket Cím: Szeged, Izabella u. Hasnyálmirigyrák A hasnyálmirigyrák az egyik legalattomosabb daganatos megbetegedés.
Amerikai[69] brit[70] európai [71] és ausztráliai [72] tanulmányok alátámasztják, hogy a passzív dohányzás növeli a rák kialakulásának kockázatát. A legújabb kutatások igazolják azt a feltételezést is, hogy a passzív dohányzás kártékonyabb az aktív dohányzásnál.
Hasnyálmirigyrák: ez nem életminőség!
A radon a második helyet foglalja el a tüdőrákot indukáló tényezők között. Azbeszt[ szerkesztés ] Azbesztexpozíció széles körű tüdőbetegségeket okozhat, köztük tüdőrákot is. A szervezetben lerakódó azbeszt és a dohányzás között szignifikáns kapcsolat van. Mindemellett az azbeszt a pleura mellhártya malignus elváltozásaiért is felelős. Vírusok[ szerkesztés ] Bizonyított, hogy virális infekciók indukálhatják a tüdő sejtjeinek malignus transzformációját állatok esetében, [74] [75] és újabb áttétes rák életideje szerint hasonló folyamatok emberekben is lejátszódhatnak.
Pathogenezis[ szerkesztés ] Hasonlóan más rákos elváltozásokhoz a tüdőrák is onkogének aktivációjával, illetve tumor szupresszor gének inaktivációjával kezdődik.
Hogyan jelennek meg a tüdőáttétek, azok kezelése és várható élettartama
A proto-onkogének rákkeltő hatásokra képesek onkogénekké differenciálódni. Kromoszóma mutációk hajlamossá tesznek áttétes rák életideje heterozigóta jelleg elvesztésére, és így a tumor szupresszor gének inaktiválódására is egyben. A kromoszómák károsodása, mint pl a 3p, 5q, 13q, és 17p szintén gyakoriak a kis-sejtes tüdőrákokban.
A tuomoros elváltozás a bal felső lebenyben található. Amennyiben a tüdőrák lehetősége felmerül egy betegnél, az első diagnosztikus lépés a mellkasröntgen.
Pozitív esetben a daganat kontúrjai észrevehetőek. Bronchoscópia vagy CT biopsziával kombinálva lehetővé teszi a daganat szövettani besorolását. Habár a legtöbb országban a rákkeltő ipari és mezőgazdasági vegyszereket betiltották, a dohányzás továbbra is világszerte elterjedt. A dohányzás elterjedésének visszaszorítása és a már dohányzók leszoktatása a megelőzés elsődleges eszköze.
A passzív dohányzás megelőzésére tett kísérletek is egyre inkább elterjednek. Ennek értelmében tilos a dohányzás középületekben: KaliforniábanÍrországbanOlaszországbanNorvégiábanSkóciábanAngliábanFranciaországban Új-Zéland kormánya betiltotta a köztereken való dohányzást ben.
Kezelés[ szerkesztés ] A tüdőrák kezelését meghatározza: a daganat szövettani jellege, a daganat kiterjedése státusz, grádus illetve a beteg fizikai állapota. A legelterjedtebb kezelések közé a sebészi beavatkozástovábbá a sugár- és kemoterápia tartozik.
Amennyiben a vizsgálatok igazolták a rák meglétét, a betegen CT vizsgálatot, vagy PET-CT végeznek, hogy megállapítsák a kóros szövet áttétes rák életideje helyzetét illetve annak rezekálhatóságát. Amennyiben a tumor szétterjedt, sebészi eltávolíthatósága és így a műtét is kérdésessé válik.
Májáttétet leggyakrabban vastagbélrák és végbélrák okoz, mivel a hasi szervek felől jövő vénás elfolyás közvetlenül a májon keresztül halad: a máj az első szűrő, ahol fennakadhatnak, kitapadhatnak a ráksejtek. Májmetasztázist emellett a gyomorráktól az emlőrákon keresztül, a tüdőrákig csaknem mindenféle tumortípus okozhat, a vérképzőrendszerből kiinduló leukémia vagy limfóma ugyancsak érintheti a májat. Részben az áttétek megjelenésének kockázata magyarázza azt is, miért kell a daganatos betegeknek rendszeresen kontrollvizsgálatokra járniuk: ez ad esélyt arra, hogy egy esetlegesen meginduló áttétes folyamatot minél korábban felfedezzenek, s kezeljenek. Előfordulhat az is, hogy nem tudnak a daganatos betegségről, s a májelváltozásra derül fény hamarabb, például egy más okból végzett képalkotó — ultrahang, CT, MRI — vizsgálattal. Ekkor újabb vizsgálatok, illetve a májból vett citológiai minta révén igyekeznek felkutatni az elsődleges tumort, ez ugyanis döntően befolyásolja mind a kezelést, mind az életkilátásokat.
IV-es stádiumú daganat inoperábilis. Ezen betegek sebészi kezeléssel nem gyógyíthatóak. Vérvizsgálatok és spirometria elvégzése is szükséges a beteg fizikális állapotának felmérésére. Amennyiben a beteg légzési értékei nem megfelelőek gyakran COPD miatta műtéti beavatkozás ellenjavallt.
Előrejelzés Általánosságban a metasztázis prognózisa nagyon rossz. Minden sok tényezőtől függ, például az elsődleges fókusz mértékétől és lokalizációjától, azaz melyik szervet érinti a rák.
Kemoterápia[ szerkesztés ] A kissejtes tüdőrák sebészileg nem kezelhető, kizárólag kemo- illetve sugárterápiával kísérelhető meg a gyógyítás. Kemoterápiát alkalmaznak metasztatikus nem-kissejtes tüdődaganatok esetében is.
- Tüdőrák | Rákgyógyítás Áttétes rák életideje
- Hogyan lehet ellenőrizni a férgeket az embereknél
- Tüdőrák és a pallatív kezelés | Rákgyógyítás
Adjuváns kemoterápia[ szerkesztés ] Az adjuváns kemoterápiás kezelést sebészi beavatkozást követően alkalmaznak, hogy a terápia sikeres kimenetelét növeljék. A műtét alatt mintákat vesznek a környező nyirokcsomókból sentinel nyirokcsomók.
Amennyiben a szövettan igazolja a daganatos sejtek meglétét II-III as stádium megkezdik az adjuváns terápia alkalmazását. A beavatkozás ezen formáját radikális sugárterápiának nevezik, mivel rövid idő alatt nagy dózist kap a beteg.
Előnyök — amennyiben származnak a beavatkozásból — azon személyekben észlelhetőek, akiknél lymphogén áttétet diagnosztizáltak a mediasztinális nyirokcsomókban.
Alacsony stádiumú, kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeket általában profilaktikus céllal koponya besugárzásban részesítik, megelőzendő az agyi áttétek kialakulását PCI.
Kissejtes tüdőrákok esetében további befolyásoló tényező a máj és a központi idegrendszer érintettsége áttét. A tüdőrákok átlagosan 70 éves korban alakulnak ki, és a betegek többsége egy éven belül belehal a betegségbe.